BKK ellenőrzes

 BKK Ellenőrzes egy Budapesti taxis szemszögéből

Sokat gondolkoztam azon, hogy egyáltalán megírjam-e, leírjam-e ezt a cikket, kíváncsi-e rá valaki, és ami legfontosabb talán, hogy egyáltalán mennyien is értik meg ennek a lényegét.
Kezdjük az alapoknál, hogy mi is az a BKK Zrt.? Ahogy beütjük ezt a nevet a keresőbe azután számos találatot kapunk ez után, ami minket, mint taxisokat elsősorban most legjobban érdekel azok a cégadatok, illetve a céginformációk közzé tartozó főbb információk. Nagyon hamar megállapítást nyer, hogy egy gazdasági tevékenységet folytató zártkörűen működő részvénytársaságról van szó, amit 2010. 11. 02-án alapítottak, majd 2010. 11. 16-án a 01-10-046840 cégjegyzékszámon bejegyeztek és 2010. 12. 12-én közzé is tettek.
A főtevékenysége a városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás a 4931 TEÁOR kód alatt és ez a tevékenység 58 egyéb tevékenységgel kiegészítve.

Mindezek után ugorjunk is át a 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk). rendelkezéseihez, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy:
   - 1:1. § [A törvény hatálya]
E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
   - 3:88. § [A gazdasági társaság fogalma]
A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
   - 3:89. § [Formakényszer]
(1) Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.
   - 3:97. § [A társaság tevékenységi körével kapcsolatos rendelkezések]
(1) Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a véglegessé vált hatósági engedély alapján kezdheti meg.
E Ptk. rendelkezések alapvető lényege a mellérendeltség és az egyenjogúság elve, valamint a gazdasági társaság fogalma.

A megállapítás objektív eredménye a BKK zrt. a jogállása tekintetében, hogy egy gazdasági szereplő (jogi személy), aki zártkörű részvénytársaság formájában működik és a tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata.

Mostantól következik valójában csak a lényeg, ezzel a szakmai tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettel jogilag kizárólag a polgári jog (mellérendeltség) alapján (Ptk.) kerülhetünk vagy is helyesebben csak kerülhetnénk jogszerűen jogviszonyban, tehát bármilyen joghatást kiváltó jogot kizárólag szerződéses alapon lehetséges alapítani.

Ez a gazdálkodó szervezet előszeretettel hangoztatja azt, hogy őt felhatalmazza erre a sajátos tevékenységre egy önkormányzati (31/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy.) rendelet, ami alapján ezt a különleges jogi státuszt birtokolja és ez által ellenőrzést végezhet más gazdálkodó szervezetek felett. Amit ilyenkor általában nem említ, illetve valami okból elfeledkezik annak tartalmáról, hogy a kétségesen felhatalmazást nyújtó rendeleten túl az 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet (VIII. FEJEZET ELLENŐRZÉS) azon része, amely „24. § Az e rendeletben foglaltak megtartását - a hatáskörük gyakorlására vonatkozó szabályok szerint, az általuk tervezett és az általuk elvégzett átfogó ellenőrzésről egymást tájékoztatva –„ részletesen nyilvánítja ki azt, hogy a hatáskörük gyakorlására vonatkozó szabályok szerint, ami egyértelműen jelenti azt, hogy kizárólag csak is mellérendeltségi viszonyon alapulva alakulhat ki a hatásköre, tehát közérthetően, csak is olyan más gazdálkodó egységet ellenőrizhet jogszerűen, aki erre irányuló szerződést köt vele. (E rendelet itt abban nem egyértelmű, ha csak úgy átfutva olvassuk, hogy összemos egy gazdasági szereplőt több hatósági jogkört gyakorló közhatalmi szervvel.)

Emlékszünk még a korábbi állapotokra, mikor közvetlen ezzel a gazdálkodó szervezettel kötöttünk kényszeredetten szerződést, mikor BKK maga végezte a minősítést. Akkortájt az esetben még a polgári bíróságon perelhető volt, de feltehetően egy idő után ráuntak arra, hogy taxisok miatt járjanak bíróságra, majd magyarázkodjanak és elkezdek ennek érdekében kitalálni valamit. Össze is hozták hamar a kidörgölt jogászi kör segítségével, akik minden jogi csavart képesek bevetni a taxisok további ellehetetlenítése érdekében, majd meg is született a rendeletváltoztatás szükségessége, amelyben már a kötelező szerződéskötésre saját tulajdonukban álló Budapest Közút Zrt.-ét jelölték ki.

Ennek a rövid érdemi lényege az volt valójában, hogy más jogi személlyel kötött szerződés alapján csak is az vált a polgári bíróságon perelhetővé és ettől pillanattól kezdve így a BKK Zrt. jogilag hozzáférhetetlenné vált, miközben ellenőrzést folytat mind a mai napig és ő hoz utasítást szerződés felbontására, mely joghatást vált ki. Közhatalmat nem gyakorol - nem gyakorolhat, tehát innen megközelíthetetlen, miközben az ellenőrzései alapján közhatalmi döntések születnek, a polgári oldal felől meg szintén elérhetetlen, mivel semmilyen szerződés nem áll fent vele. Felügyeleti szerve e tekintetben egyáltalán nincs, mivel csak is a gazdálkodó tevékenysége kapcsán kerülhet szemben arra illetékes hatóságokkal, de közismert tény ilyen TEÁOR kóddal gazdasági tevékenység nem létezik, hogy más vállalkozások ellenőrzése szerződéskötés nélkül, ezért felügyelni sem lehetséges ezt az országban egyedileg megalkotott hatalmi jogkört.

Ilyen talán az egész civilizált világban nincs, ezt nyugodt szívvel kijelenhetem……

Ellenőreik: Nos, ez is egy érdekes témakör, mikor odalép hozzánk azzal a komoly igazolvánnyal az a néhány bohóc a túlbuzgó hatóságosdit játszó szereplési vágyával. Ennek rövid lényege csupán csak annyi, hogy az általuk lobogtatott igazolvány a munkáltató és a munkavállaló között alkalmas joghatás kiváltására, tehát azt igazolja, hogy a cégének képviseletében eljárhat azzal szemben, aki szerződik a cégükkel erre a tevékenységre. De mint jól tudjuk ugye, hogy jelenleg mi egyáltalán nem kötünk velük erre irányuló szerződést, tehát kimondottan a (Kgy. rendelet) közhatalom hatalmazza fel erre, amire igen büszkék is olykor, na de mindezt úgy, hogy hatósági igazolványt már nem ad nekik, mivel nem is adhat a jogállás végett. Na, ezen is lehet gondolkozni…

Hatósági ár: Nos, ez az ami már benne van önmagában a nevében is, hogy hatósági ár, tehát közhatalmat gyakorló erre feljogosított szerv alkothat meg és ellenőrizheti e tekintetben.

Az önkormányzati Főv. Kgy. rendelet felhatalmazására jogot adó 1990. évi LXXXVII. törvény (Ártörvény) még ma hatályos állapota is világosan és érthetően fogalmaz e tárgyban. Melynek az „1. § (1) E törvény hatálya kiterjed: b) a hatósági ár megállapítójára.”, tehát Budapest Főváros Önkormányzatára. Ugyanezen törvény („16. § A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint”) kimondottan ügy rendelkezik, hogy árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal, …tehát a lényeg itt a határozattal szón van, ami egyértelműen utal arra, hogy ilyen jellegű megállapítást csak is közhatalmat gyakorló szerv tehet meg.

Valaki egyáltalán gondolkozott már azon, hogy valójában miért is nem indultak (indulnak) fogyasztóvédelmi eljárások ilyen esetekben vagy fogyasztóvédelmi szabálysértések az illetékes hatóságnál…? A válasz itt is nagyon egyszerű, azért mert annak megfelelő jogi hátteret kell biztosítani, illetve a jogszerű jogorvoslat lehetősége is ez alapján már biztosítva van. Ez esetben hallgatólagosan így most mindenki jól jár, csökken az állami hivatalok munkája az ilyen kis jelentőségű ügyekben és a látszólag a hatóságok közzé befogadott (BKK) gazdálkodó szervezett döntéseiért senki nem felel, mivel nem hatósági döntés, de arra pontosan elegendő, hogy más vállalkozások fölött mondjon véleményt majd ez által lehetetlenítse el azt.

Hatósági ár sérelmét megállapítani kizárólag hatósági szerepkörben lehet, tehát valamiféle közhatalmi eljárásban.

Ennél a gazdálkodó szervezetnél igen csak termékeny személyek vannak, akik folyton azon agyalnak ott szép fizetésért, hogy miként és hogyan tudják megszívatni a taxisok leginkább azon részét, akik nem hajlandóak elismerni az ő felsőbbrendű ellenőrzési jogkörűket. Itt most csak nagyvonalakban és néhányat említek, okosságként néhány éve találták ki a csalás tényállását, amit rendőrség valami úton-módon (tudjuk miért) előszeretettel felkarolt és valójában, hogy a megfelelő tényállást helyreigazítva visszadobná ezeket a bejelentéseket, inkább nagy vehemenciával lefolytatta ez ügyekben az előkészítő eljárásokat, amit a bíróságok 90-95%-ban megszüntettek vagy áttettek az illetékes hatósághoz.

Ez elsősorban azért volt számukra megfelelő, mert a csalás vétsége miatt (elzárással is büntethető) megindított eljárásokban a rendőrség egy előkészítő eljárást folytathatott le, amelyben nyomozati cselekményeket hajthatott végre, majd magát az eljárást már a bíróság folytatta le. Tehát röviden összegezve, így elegendő volt egy e-mail, egy fotó, egy megalapozatlan bejelentés ahhoz, hogy megcibáljanak bárkit.

Amennyiben a valós tényállásnak (Árdrágítás, Vásárlók megkárosítása) megfelelő szabálysértési cselekménnyel indítanák meg az ilyen jellegű ügyeket, akkor ez esetben semmiféle nyomozás lehetősége nem áll fenn a rendőrség részéről és kimondottan nem a rendőrség hatáskörében tartozik, hanem a kormányhivatal alá.

Majd ez után következet az Információs rendszer vagy adat megsértése, ami tényszerűen messze áll a mi taxióránktól, ami valójában egy mérésügyi eszköz és nincs rendszerbe kötve, de arra pontosan elegendő az arra való hivatkozás, hogy a rendőrség nyomozást hajtson végre és jól megcibálják az ilyen eljárással megindult ügyek alanyait, mind azon túl, hogy vádat csak az ügyészség emelhet e tekintetben. 

Végezetül ezt összefoglalva, hogy megértsétek: amikor egy gazdálkodó szervezet állapítja meg egy közjogi szabályozó eszköz (rendelet) sérelmét más gazdasági szereplő terhére bármiféle közjogi eljárás lefolytatása nélkül úgy, hogy az valamiféle joghatást vált ki, az esetben azonnal sérülnek az alapvető alkotmányos jogaitok. Talán a legnagyobb poént még az fűszerezi meg egy kissé ízletesebbé, hogy még e foglalkozás gyakorlásához szükséges tevékenységi körrel sem rendelkezik (TEÁOR 493201) ami alapján ennek hiányában, egyáltalán bármilyen jellegű szakmai döntése, iránymutatása is megkérdőjelezendő.

Ezt az egész mutyit kialakította majd fenntartotta a Tarlós féle csapat kormányzati segítséggel, amit az újabb Karácsony féle csapat is előszeretettel átvett, majd aktívan továbbra fenn is tart.

A taxisokon kívül az országban nincs még egy olyan vállalkozás, egy olyan foglalkozás ahol egy gazdálkodó szervezet végez ellenőrzést, más gazdálkodó tevékenységet folytató vállalkozások fölött szerződéskötés nélkül, majd közhatalmi döntést hoz, mikor megállapítja egy rendelet sérelmét.

Az általam itt leírtakat megalapozza még az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által korábban készített AJB-5339/2014. számú jelentése is, amely összegzésként állapítja meg, hogy:

„Fentiek alapján megállapítható, hogy a fennálló jogi szabályozás a főjegyzőnek biztosítja azokat a hatósági ellenőrzési jogköröket, amelyekben jelenleg a BKK – a Fővárosi Közgyűlés Taxi rendeletében ráruházott és biztosított ellenőrzési jogosultságokat kiterjesztően értelmezve, nem megfelelő eszközökkel és körülmények között – jár el. Ugyanakkor a taxiengedély kiadására, visszavonására irányuló hatósági eljárás során a BKK kvázi közreműködő tanúsító szervezetként jár el, azonban erre sem kormányrendeletbeli, sem törvényi felhatalmazása nincsen. A szabályozás hiányossága ezért sérti a jogbiztonság követelményét.

Álláspontom szerint a személytaxi szolgáltatási tevékenység ellenőrzése során az ellenőrzésben részt vevő szervek hatásköreinek összemosása, a hatósági és polgári jogi szabályozási elemek egymás mellettisége és időnkénti keveredése jogbizonytalanságot, valamint az érdemi jogorvoslat kiüresedését eredményezte, mely során egy nagyobb társadalmi csoport tisztességes eljáráshoz, jogbiztonsághoz és jogorvoslathoz fűződő alapvető jogai sérültek.”

Ezek után ők még akkoriban abban látták a megoldást, hogy majd megalkotásra kerül a 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet, ami majd tisztázza ezt a kialakult törvénytelen állapotot és ezért érdemben e megállapításon túl semmilyen segítséget nem nyújtottak az általuk vizsgált társadalmi csoport megsérült jogai helyreállításához.